Most már tudom, ti egymásé vagytok,
Szerelmeteket nem törhetem meg,
De átkozlak titeket, a gyávaságot,
Mit sose érthettetek.

Ő volt minden álmom,
Hogy egy életen át barátok maradunk.
Szeretem őt, elárulom,
De csupán szeretetből, ezt csak álmodom.

Mert te elvetted tőlem,
Ezért megátkozlak,
Hogy nagyképűen nézel,
Azt hiszed, bántasz.

De csak kinevetlek,
Mert ez a gyávaság,
Csak irigységből nevetsz,
Hogy rám jobban vágy.

Engem mindig is szeretett,
Jobban, mint bárki mást,
És tudom, gondol rám és érez,
Szeretetet és hiányt.
2003-03-02

Mitől is szép a világ?
Átrepülni a szerelem szárnyán át?
Mily csodálatos is az,
Ha átölelhetem álmomat.

Nincs szebb dolog a világon,
Ha van, ki szeret téged,
Ki átölel ezen a szörnyű világon,
Kit magadnak érzel.

Hogy mitől is szép a világ?
Ha egy szeretőt magadnak mondhatsz,
S hogy miért?
Mert ő mindenáron megvéd,
És Ő a tiéd!

Nincs szebb dolog a titkoknál.
Mit ketten tudhattok csak,
Tietek lehet az egész világ,
S élhettek az álmaitoknak.

Bárcsak megérinthetném az ajkát,
S foghatnám a kezét,
Átölelném derekát és izmos vállát,
Vagy erősen a szemébe nézhetnék!

Titokban találkozhatnánk,
Titokban adhatna csókokat,
Átélnék vele sok csodát,
Átölelném őt titokban.

Miért nem szállhatok én fel az égig,
Miért nem futhatok el kínomban?
Itt hagynám a világot csak egy pillanatra,
Hogy vele lehessek az örökkévalóságban.
2003-01-22

Gyűlöllek téged, mert kellőn szeretlek,
De te elhagytál engem, más lány szíve kellett,
Amit sosem bocsájtok meg neked!

Megvetlek téged, mert te is megvetettél engem,
Minden egyes rossz szavaddal,
És minden egyes csúnya sugallattal.

Kellenél nekem, de félek hozzád közeledni,
És szerelmet neked nem szabad remélni,
Mert mindig bántod mások szívét.

Csak azt remélem, egyszer szeretni fognak téged,
És te is úgy szereted majd őket,
Hogy megölni lennél kész szívedet!
2002-12-26

Most egyedül vagy, látlak téged,
Ahogyan egy út menti vizet nézel.
S gondolkodsz az életeden,
Hogy eddig mit ronthattál el.

Talán gondolsz arra is, mit tettél velem,
Hogy csak egy csókkal is, elcsavartad fejem.
Néha úgy megkérdezném tőled,
Hogy mit is jelentettem akkor neked.

Talán semmit, csak egy vágyat,
Amit már régóta nem érzel,
De lehet, hogy érzel szerelmet,
Csak nem mutatod senkinek.

Fájt, hogy búcsú nélkül mentél el,
De lehet, hogy nem mertél búcsúzni tőlem.
Ennek ellenére szépen emlékszem,
Ahogy megcsókoltál s én átölelhettelek.

Remélem, majd ha hazajössz,
Beszélünk majd egyszer erről,
S remélem, most is hiányzok neked,
S álmaidban újra átölelsz.
2002-12-01

Most egyedül vagy, látlak téged,
Ahogyan egy út menti vizet nézel.
S gondolkodsz az életeden,
Hogy eddig mit ronthattál el.

Talán gondolsz arra is, mit tettél velem,
Hogy csak egy csókkal is, elcsavartad fejem.
Néha úgy megkérdezném tőled,
Hogy mit is jelentettem akkor neked.

Talán semmit, csak egy vágyat,
Amit már régóta nem érzel,
De lehet, hogy érzel szerelmet,
Csak nem mutatod senkinek.

Fájt, hogy búcsú nélkül mentél el,
De lehet, hogy nem mertél búcsúzni tőlem.
Ennek ellenére szépen emlékszem,
Ahogy megcsókoltál s én átölelhettelek.

Remélem, majd ha hazajössz,
Beszélünk majd egyszer erről,
S remélem, most is hiányzok neked,
S álmaidban újra átölelsz.
2002-12-01

Csendesen szeretlek téged,
Mint éj a csendet,
Hiszen miért is mondjam el,
Hogy mindvégig szerettelek?

Tudod, titok volt ez mindig,
Mert te nem viszonoztad eddig.
Hozzád akartam menni bánatomban,
Neked akartam sírni magányomban.

El fogsz menni, már csak fél év,
És talán nem látlak többé.
Remélem, emlékezni fogsz rám,
Minden hajnalon álom vár.

Remélem, hiányozni fogok neked,
És búcsú nélkül nem mész el.
Szeretlek, és akarom, hogy te is így érezz,
Hiszen én mindig ott voltam neked!

A legjobb barátom voltál,
És nehéz lesz nélküled már,
Hogy talán nem ölelhetlek át
Majd többé a búcsú után.

Kérlek téged kedvesen,
Hogy engem soha ne felejts el!
Legyek a szívedben most már örökre,
Hiszen én még most is csendesen szeretlek!
2002-12-01