Talán még mindig te vagy az egyetlen,
Kit még mindig, de nagyon szeretek.
Nem lehet tudni miért, miért kedvellek,
Mikor tudom, te csak rossz voltál velem.

Nekem megvan mindenem, ami kell,
Barátok, szeretet és szerelem.
Megvan nekem a szerelmem, egy jó barát,
Ki mindig, tán örökre vigyáz rám.

De bármikor feltehetem e kérdést:
Hogy lehet ez így és miért?
Próbállak elfelejteni, de nagyon nehéz,
Mikor neked kellett feltenned a döntő kérdést.

Gonosz vagy másokkal szemben,
Gonosz, és én ezt így elmondom neked.
Tudom, milyen vagy és ezt egyszer a tudtodra adtam,
Gonosz vagy és mégis te látszol jónak.

Nem tagadom, még mindig te vagy nekem az egyetlen,
Kit eddig is nagyon szerettem.
Talán lesz majd egy nap, mikor újra összejövünk,
És ez örök emlék lesz nekünk.

De miattad nem hagyok ott senkit,
Mert szeretnek engem itt,
Feláldozni érted felesleges,
Mert vannak, kiket jobban megszerethetek, mint téged!

He eldöntötted, hogy belefogsz az életmódváltásba, kiismerted az egészséges táplálkozás előnyeit, elhatároztad magad egy új étrend mellett, akkor jöhet az edzés!

Nagyon fontos, hogy ne erőltesd meg magad, fokozatosan szoktasd hozzá a szervezeted a mozgáshoz.

Igazából az lenne a jó, ha az erősítő edzéseket, a kardió edzéseket és az alakformálást kombinálnád egy edzésen belül. Először én mégis azt mondanám, hogy kezdd el csak kardió edzéssel, hogy a szervezeted hozzászokjon a terheléshez és zsírt is égessen.

Heti háromszor végezz aerob mozgást, ez legyen pl. séta, lassú kocogás, tánc vagy úszás. Az is elég, ha gyorsabb tempóban elsétálsz a munkahelyedre (persze, ha nincs messzebb fél órás gyaloglásnál). A kocogás erőteljesebb munka, több kalóriát elégedhetsz vele, de ha nem megy, nyugodtan válaszd a gyaloglást. De a tempó olyan legyen, hogy érezd a szívveréseden, hogy szapora, érezd a légvételeiden, hogy gyorsabban kell venned a levegőt.

Egy helyesen összeállított étrend mellett már ettől a mozgástól is fogyni fogsz!

Egy kis tudnivaló:

A szervezetben kétfajta anyagcsere (energiatermelő) folyamat működik; aerob és anaerob. Más szóval ez azt jelenti, hogy testünk két különböző módon jut hozzá a mozgáshoz szükséges energiához.

Aerob:
Aerob edzés során a testmozgáshoz (izommunkához) szükséges energia előállítása nagy mennyiségű oxigén felhasználásával történik. A szervezet a rendelkezésére álló energia-tartalékokat (szénhidrátok és zsírok) oxigén segítségével égeti el, s így biztosítja az izmok számára szükséges energiát.

Aerob folyamat játszódik le minden olyan mozgás közben, amely viszonylag csekély vagy közepes erőkifejtést igényel (nincs lihegés vagy kifulladás).

Anaerob:
Anaerob mozgásról akkor beszélünk, amikor az izommunkához szükséges energia előállításához (tápanyagok égetéséhez) a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő oxigén. A magas intenzitása miatt az anaerob tartományban történő mozgás csak rövidebb ideig tartható fenn, amit pihenési szakasz (aerob energiafelhasználás) követ.

Anaerob folyamat játszódik le minden olyan mozgás közben, amely intenzív erőkifejtést igényel (koncentrálnunk kell a légzésünkre, zihálunk vagy kifulladunk).

[Az aerob kifejezés görög eredetű, az aero=levegő és a bios=élet szavakból áll, s azt jelenti, hogy "oxigén felhasználásával". Az 'an-' előtag valaminek a tagadását, hiányát jelenti.]

Aerob és anaerob edzéstartomány közötti különbség
A mozgás erőkifejtése, nem pedig típusa határozza meg az aerob vagy anerob tartományt. Például futó edzést tarthatunk csak aerob tartományban vagy aerob és anaerob fázisok váltakozásával is (pl. intervall edzés esetén).

Légzésünk megfigyelésével könnyen megállapíthatjuk, hogy edzésünk éppen aerob vagy anaerob tartományban mozog-e. Amennyiben a közel egyenlő intenzitású mozgás alatt képesek vagyunk folyamatosan beszélni, edzésünk aerob tartományban van.

Ha viszont már koncentrálnunk kell a légzésünkre, zihálunk, levegő után kapkodunk, áttértünk anaerob fázisba.

A következő mozgások leginkább aerob tartományban történnek: kocogás, úszás, biciklizés, aerobik, tánc, hegymászás stb.

A leggyakoribb anaerob edzések: súlyzózás, izomerősítő gyakorlatok, sprint futás stb.

(Noha a súlyzós edzéseknél - gyakorta - nincs lihegés, a mozgás fajtája az energiafelhasználás szempontjából mégis anaerob mozgásnak számít.)

Az edzettség növekedésével egyre intenzívebb mozgás vagy erőkifejtés szükséges az anaerob tartományú anyagcsere fenntartásához.

Az aerob testmozgás energiafelhasználás szempontjából gazdaságosnak számít, így a megfelelő folyadék és energiapótlás mellett viszonylag hosszú ideig fenntartható. Éppen ezért a több órán át tartó edzések vagy versenyek sikereiért első sorban az aerob tartományban történő mozgással lehet a legtöbbet tenni!

ÖSSZEFOGLALVA:
Egy jó edzéstervnek tartalmaznia kell mind aerob, mind pedig anaerob tartományban történő edzéseket.

Az aerob edzés növeli a kitartást, az állóképességet és az anaerob erősítő edzések eredményességét, valamint a szervezet oxigén felhasználásának hatékonyságát.

Az anaerob edzés növeli az izomzatot és a teljesítményt, valamint az aerob mozgás hatékonyságát, s elengedhetetlen a versenyteljesítmény eléréséhez.

Fogyni vágyóknak, zsírégetés szempontból a legjobb a váltakozó intenzitású mozgások végzése, vagyis az aerob és az anaerob tartományok váltogatása (intervall edzések).

Az első és legfontosabb dolog, hogy először gondoljuk át, milyen élelmiszerekre van szüksége a szervezetünknek, mitől fejlődhetünk, mitől fogyhatunk. Fontos, hogy megismerjük saját testünk szükségleteit, működését.

Először ne is kezdjünk el életmódot váltani, hanem TANULJUNK!

Tanuljuk meg, hogyan működik az emberi test, milyen tápanyagokra van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon. Nézegessünk körül a boltokban, menjünk új élelmiszer üzletekbe, ahol azelőtt sose jártunk. Olvassuk el a címkéket, az összetevőket, tanuljuk meg, mi az ami káros és mi az, ami hasznos lehet.

Az interneten rengeteget lehet olvasni a témával kapcsolatban, de óvatosan kell nézegetni, nem szabad elveszni az útvesztőkben, mert rengeteg ellentmondás is van.

Én is évekig kitartottam egy diéta mellett, és nemrég akadtam egy olyan írásra, ami rádöbbentett, hogy nem csináltam jól a dolgot. Voltak eredményeim, de mégsem azt értem el, amit igazán szerettem volna.

És hogy mindezt beigazoljam, a saját példámat osztanám meg:

Minden 2007 őszén kezdődött el, amikor a párommal összeköltöztem. A szülőktől való elköltözés nagyobb önállóságot adott a vásárlás terén is. Olyan élelmiszereket vettem meg, amit édesanyám azelőtt sose vett volna meg, vagy csak nagyon ritkán...

Én viszont úgy döntöttem, végigkóstolok mindent, beleértve a tálcás süteményeket, tábla csokoládékat is. Tudni kell, hogy akkor még csak 50 kiló körül mozogtam a 166 centimhez képest. Vékony csontozatú voltam, és kiskoromtól tornáztam, súlyzóztam otthon, úgyhogy a sport sem okozott gondot.

Viszont a sok kalória- és szénhidrátdús táplálkozás hatására pár hónap alatt felszedtem 5 kilót. Ez nem is zavart annyira, hiszen, úgy gondoltam, elfér rajtam. Nem voltam elhízott, mégis kezdett zavarni, hogy az a pár kiló felesleg nem a vékony lábaimra és karjaimra kúszott fel, hanem a pocakomra.

Így hát úgy döntöttem, a mellettünk elterülő erdőben kialakított futópályán futni fogok.

Persze mondanom se kell, egy kört se bírtam lefutni... Amikor hazaértem, majdnem elájultam, a fejem lila volt és kapkodtam a levegőt. Ez egy szombati nap volt...

Szörnyen éreztem magam attól, hogy nem bírom a futást, holott gimnazista koromban osztályelső voltam tesiórákon, rosszabb esetben második. Rosszul voltam a gondolattól, hogy 23 évesen olyan a fittségi állapotom, mint egy idős néninek, vagy mint egy jelentős túlsúllyal rendelkező embernek.

Aztán hétfőn kiderült, hogy várandós vagyok...

Rájöttem, hogy nem azért voltam rosszul, mert gyenge vagyok, hanem az állapotom miatt...

Így hát boldog voltam, és örömmel vetettem bele magam továbbra is az édességevésbe és a szénhidrátdús táplálkozásba...

A terhességem alatt mindig ott lapult a táskámban egy-két szelet csokoládé vagy keksz, arra az esetre, ha leesne a vércukorszintem, ami folyamatosan le is esett. Ez egy ördögi kör volt, ugyanis, ahogy éreztem a tüneteket; gyengeség, remegés, szédülés, álmosság, idegesség, rögtön egy gyors felszívódású szénhidráthoz, vagy magas cukortartalmú csokihoz nyúltam. Az állapotom rendeződött, de hamarosan újabb vércukor-esés következett be. És ez így ment hónapról hónapra.

De még mindig a terhességemnek tudtam be mindent, ahogyan ezt is... mert TUDATLAN VOLTAM! Ekkor még nem voltam tisztában azzal, hogy a vércukorszint-esés a "cukorbetegség előszobája", az inzulin-rezisztencia számlájára írható. Csak pár évre rá hallottam először erről a betegségről, akkor jöttem rá, hogy nálam is erről lehetett szó.

De még mindig abban a hitben voltam, hogy a szülést követően minden visszaáll a helyére, minden megy majd a régi kerékvágásban tovább...

De tévedtem...

A könyv e-book formátumban és nyomtatott formában megrendelhető a http://publioboox.com/hu_HU/ket-eletem oldalról.

Amikor azt hiszed, hogy valakit elég jól ismersz ahhoz, hogy megbízz benne, és egy életet leélj vele… de rá kell jönnöd, hogy csak magadat ismerheted elég jól…
Vagy még magadat sem…