Emléked
Az emlékeid fogom a kezemben,
S elsírom magam, ha rájuk nézek.
Szeretlek, még mindig szeretlek.
Most már elmúlt minden,
Neked újra nem kellek,
És hidd el, megértem.
Fájdalommal élek újra,
És újra elsírom magam.
Mert hiányzol újra.
Visszavágyok a múltba,
Mikor veled voltam,
De szomorú vagyok újra.
Megbocsájthatatlan, mit tettem,
Veled akarom leélni életem.
Kérlek, bocsáss meg nekem!
Látni akarom szemed ragyogását,
Arcod mosolyára vágyom már,
Ne hagyj el soha már!
Mert élni nélküled nem tudok,
Lelkemben minden dolog holt,
S már meghalok én is most.
Csak a fájdalmak élnek velem,
Ők védenek, ők jelentik a vesztem.
És tudom, téged soha el nem felejtelek!
2002-02-02
Nincsenek publikált hozzászólások.
Új hozzászólás