Álom volt az a nap,
Mikor magadhoz húztál,
Felnéztem a csillagokra,
S te a szívembe lopóztál.

Bárcsak ne ért volna véget,
Az a nap, gyönyörű volt.
Te letörölted összes könnyemet,
Most már szeretsz, jól tudom.

De miért félsz a szerelmemtől?
Hiszen olyan egyedül vagyok.
Kérlek, ments meg a keserűségtől,
Vigyázz rám minden nappalon.

Olyan forrón érintettél akkor,
Tudom, hogy vonzódsz hozzám,
De miért öleltél akkor?
Ha most nem nézel így rám?

Nem felejtem el azt a tekintetet,
Azt a gyengéd érintést,
Azt a szerelmes kérelmet,
Hangod kellemes érzését.
2002-09-10