Szeretlek, mint egy barátot, mint egy csillagot,
Mint egy szerelmet, mit elkísérnek az angyalok.
Csak szeretetet és tiszta jóságot sugárzol,
Arcodon mindig megnyugtat egy kedves mosoly.
Tekinteted minden pillanatban az égig lángol,
S jössz hozzám bátran, és enyhíted bánatom.

Te mutattad meg, hogy tisztelni kell egy embert,
Aki talán szeret, és soha meg nem vet.
Te lettél az, ki vigyáz rám örökre, még ha nem is kérem,
Te vagy velem szeretetben, örömben, az életben.
Érzem, hogy itt van szíved és lelked, ki szeret engem,
Tudom, hogy gondolatban itt vagy velem, s fogod kezem.

Te jó vagy, tisztességes és szeretetre vágyó,
Kedves vagy és tiszteletre méltó.
Szereted, ki szeret téged, s ott vagy vele,
Ha testben nem is, lélekben a szívében.
Mert ennyire jó embert még nem ismertem,
Nem láttam és nem is kerestem.

Ellenben én megvető és gonosz vagyok,
Megbántok mindenkit és nem hagyom,
Hogy szeressek bárkit, aki jó hozzám,
Nem hagyom lelkemet boldogan és tisztán.
De te mutatod nekem az utat a jóhoz,
Te nyitottad ki szívem a boldogsághoz.

Szeretlek, mindenkinél is jobban,
Szeretlek, mert te mindenkihez jó vagy.
Szemed szeretetre termett,
Csak azt érdemled, hogy szeressenek téged.
Én megszerettelek, te lettél az életem,
És te lettél örökre a végzetem!
2001-10-05