Mit ér az élet, hol bosszú él s harag,
Mit ér a gyönyör, ha a bánat újravirrad?
Mi értelme az életnek, ha sírni kell,
Mi a jó énnekem, ha legyőz a szerelem?

Az élet olyan, mint egy puha szellő,
Lassan virrad, s ide senki nem jön.
Hol az élet van, ott minden van.
S mégsem teljes, mi megmaradt.

A gyönyör, az elmúlás, egy röpke pillanat,
S elfut messze, mert itt nem maradhat.
Jön helyette a bánat, a szomorúság,
Eljön vele a gyönyörű sírás.

Az élet minden perce végighasad a létben,
S csak sírni, nyöszörögni lehet helyette.
Megélni a szépet, gondok nélkül lehetetlen,
Akkor mondd Istenem, mit ér az én életem?

A jó nekem az örök szerelem,
Mi eljöhet bárhová énvelem.
S ahol a gond van, ott van minden,
A szerelem, mit érhet énnekem?

Meggyűlölhet engem mindenki,
Bánthat engem akárki,
Csak egy legyen meg örökre énnekem,
Ami el ne múljon soha: az én szerelmem!
2001-11-01