17 éve, hogy megszülettem,
És mit ért az eddigi életem?
Az eddigi tudás, a félelem
A jövőtől szembenéz velem.

A szerelemről szerelem
Sorra jött énnekem.
De csak most van értéke
Az ilyen érzelemnek.

Egyszer megkérdezték tőlem,
Hogy mit szeretek benned.
De csak hallgatni tudtam,
És a vállamat vontam.

Egyik este végül rájöttem:
„A Hold fényét látom benned.”
A csillogást látom szemeidben,
Az élet illatát érzem testeden.

Néha nem kellenek szavak,
Hogy a szerelmet elmondjad.
Érzem, mikor magadhoz húzol,
Ölelsz és tekinteteddel vigyázol.

Mintha kisgyermek lennék,
És te óvnál, te ölelnél.
Biztonságot adsz és szeretetet,
Örömmel teli kegyeletet.

Kimondhatatlan érzés, mit irántad érzek,
Gyönyörrel teli gyötrelmeket.
Egyszer a világ végéig elmegyek veled,
Mert nem tudom miért, de téged szeretlek!
2002-03-04