Újra félek a csendes szerelemtől,
S a hitvány ígéretektől,
Attól, hogy bujdosnom kéne,
Az igazság szívemet széjjeltépte.

Belém hatolt a gonoszság,
A félelem csendje maradt rám,
S nem tudom, szeressek-e vagy gyűlöljek,
Hiszen egyszer mindennek vége lehet.

Félek, hogy újra szenvedek majd,
Sírhatok ismét nap, mint nap.
Félek, hogy a halál újra hívni fog,
S csendesen, nyugodtan én majd meghalok.
2003-02-04