Mi is lehetne a legszebb dolog,
A rettentő, hideg télben?
Egy kedves napsugár, mosolygó
Szerelem ragyogó napfényben.

Meleg ölelése elrepít a fénybe,
Forró csókot ad arcomra,
Mosolya felpezsdít engem,
Ahogy rám nevet az alkonyban.

Lehet hóesés, vagy fújhat a szél,
Nem számít más, csakhogy velem legyen,
Hiszen hidegben is van lét,
De fontos, hogy ölelése felmelegítsen.

Sok álmot átláttam vele,
Sok kalandot éltünk át,
Ezért szeretem őt, mert véd engem,
Hogy ne álljon be a fagyhalál.

Fontos nekem, mert boldogságot ad,
Meleg kézfogást és szeretetet,
Gyengéd öleléseket, kedves mosolyokat,
Ő ad nekem napfényt a hideg télben.
2003-02-16