Soha nem felejtem el,
Mikor kardban ébredtem,
Egyből szemedbe néztem,
Félős tekintetedbe.

Forrón és hűn szeretlek,
Talán, mint még senkit, soha,
Szívesen töltenék veled minden percet,
Nem adom fel álmaimat.

Karodban ébredni a legcsodálatosabb,
A fény, ahogy felkel a nap.
Rám mosolyogsz édesen, mint egy angyal,
S csókot adsz mosolygó ajkamra.

Már kilenc hónapja őrülten szeretlek,
Mint még senkit soha, kellesz nekem,
Minden édes percben,
Úgy imádlak kedvesem!
2003-12-07