Örökre velem leszel, s én örökre veled leszek,
Ha vállalod minden érzelmed.
Én melletted leszek, el nem hagylak soha,
Hisz szeretlek, megbíztam tekintetedben valaha.
Mellettem szabad lehetsz, mint a madár,
Én nem kötlek meg, mert szeretetem a messzibe száll.
Bármerre jársz, én megtalállak,
Bárhol vagy, a végtelenbe hívlak.
Szeretlek, s veled örökre maradnék,
De csak ha szíved hozzám visszatér.
A nap minden percében rád gondolok,
Ha szemben állok veled, szemedbe mosolygok,
És érzem, csak veled lehetek boldog.
Hisz ha veled vagyok, örömömben dúdolok,
Olyanokat, hogy szeretlek, míg élek, el nem feledlek.
Mert te meg tudtad adni azt, amit más fiú nem,
Ezt a hihetetlen szerelmet,
Mi végigszalad bennem.
Sokszor azt kérdem magamtól,
Hogy lehet ez, hisz minden reménytelennek látszott,
De remény van, és itt is volt,
És én bíztam ebben a reményben, hisz megvolt.
Akartam, hogy mindez így legyen,
És így is lett minden.

Sokszor azért tudnék könnyeket ejteni,
Mert szeretlek, és ezt képtelenség elhinni.
Mégis való igaz, szeretjük egymást és ez jó,
Részemről ez egy nagyon csodálatos dolog.
Veled átélni a hajnalt és éjszakát,
Rád gondolni hosszú éveken át.

Örökre velem leszel és én örökre veled leszek,
De csak ha vállalod minden érzelmed.
1999