13. Lelkem szárnyán

Lelkem szárnyán üvöltenék: várj!
Várj még egy kicsit rám, hisz elüldöz a magány.
Nélküled vagyok most egymagamban,
Hisz üvölteni tudnék, de maradok magamnak.

Ne várj tovább, menj egyedül,
Ha menned kell, menj, menekülj!
S ha szeretsz, állj meg, ha megyek utánad,
Mert én szeretlek, ha áldozat is vagy.

Hiányzol, mert egy napja nem vagy velem,
Hiányzol, mert most nem őrjít meg a szerelem.

Lelkem szárnyán repülj te angyal,
S egyszer vigyél majd magaddal!

S vigyázz rám, mert én is vigyázok rád,
Hisz’ neked csak én vagyok már,
S te vagy nekem a csillag és fény,
Kérlek, jöjj el értem, vigyázz rám, te csillagos ég!

Neked már csak én vagyok,
Ki szíved egyedül nem hagyom.
Kell nekem örökre mosolyod,
Mellettem szíved sosem holt.

Szeretlek, mert te vigyázol rám,
Te megadsz nekem mindent, ami nem fáj,
Lelkem szárnyán te élsz, te angyal,
Ki nekem a fény, s a felkelő nap!
1999-05-23