Csendesen érzem hűvös s mégis oly meleg tested,
Halkan suttogom neked mindenekfelett, szeretlek.
Érzem azt a forró leheleted, mikor megcsókolod arcom,
Köszönöm neked, hogy ezt az életet soha fel nem adom.

Ha kezedet fogom s veled vagyok,
Érzem, biztonságban vagyok,
Nem bánt senki, mert te velem vagy,
Érintésed ma már nem zavar.

Simogatásod lángra gyújt,
Ekkor eltűnik előlem a múlt,
Megkérded: bízol bennem?
S én válaszolok: bízok benned.

Amikor arcon csókolsz, és fülembe súgod,
Szeretlek, nélküled az életem örökre holt.
Nincs több ilyen lány a világon,
Ki ennyire szerethet, mégis hiába várok.

Álmom, így is-úgyis beteljesül,
Nélküled a nap kihűl.
És akkor nem érezhetem meleg tested,
Nem lesz, ki mellettem lehet.
1999-06-05