Amikor érzed, hogy fáj, végighasad benned,
Akkor érzed igazán, mennyire érző a szíved.
Sokszor fáj az igaz szerelem,
Amikor legyőzhetetlen ez az érzelem.
Sokszor érzed, hogy bűnhődsz,
Mikor tudod, mi a bűnöd.
Sokszor tudod boldogtalanságod,
Tudod, ha szégyelled nyugtalanságod.
Sokszor fáj, ha szeretsz,
S be nem ismered szerelmed,
Sokszor érzed, mennyire fáj, de ha jó,
Csak akkor jössz rá, az élet mennyire fontos.

Sokszor könnyeket ejtesz azért, mert élsz,
Mert tudod, egyszer úgyis eljön a vég.
De addig boldog vagy, hogy élhetsz,
Élhetsz, kedves és hű szerelmeddel.
Sokszor fáj, ha kimondod: ég veled,
Mikor tudod, csak ezt teheted.
Sokszor azt érzed, magányos vagy,
Akárki melletted van,
S olyankor is tudod, szeretőd melletted áll,
S vigasztal, még ha nem is figyelnek rá.
Mert tudja, hogy te szereted őt,
Mert sokszor te is a szomorúságból jössz.
2000-01-29