Amikor már eljutottál arra a pontra, hogy igenis változtatnod kell az életmódodon, - az alakod formálása miatt, vagy éppen azért, mert romlott az egészségügyi állapotod - az első feladat mindig az, hogy átformáld a gondolkodásmódodat.

Olvass utána, hogyan működik a testünk, legyen szó a vércukor és az inzulin fontosságáról, vagy a glikogénraktárakról. Nézz utána, miért fontos az izom építése a fogyás szempontjából és hogy szervezetünkben mivé alakulnak át a bevitt táplálékok, hogyan hasznosítja a szervezet.

Miután mindezt áttanulmányoztad, értelmezted, már nem is lesz olyan nehéz áttérni az egészséges táplálékokra. Tudatosulni fog benned, hogy az élelmiszerek többsége haszontalan a testünknek (értem ez alatt a finomított dolgokat, a tartósítószeres és adalékanyagokkal, ízfokozókkal telenyomott, vitamint és tápanyagokat alig tartalmazó ételeknek mondott szemeteket)!

Ha megérted azt, hogy a szervezetnek nincs szüksége kristálycukorra, mert ő maga állítja elő a bevitt ételekből a szervezetnek hasznos cukrokat (ezeket szénhidrátokból, gyümölcscukorból /fruktóz/, szőlőcukorból /glükóz/ nyeri), könnyebben elutasítod majd az olcsó műételeket, amiket az élelmiszergyártók tukmálnak rá az emberekre, csak azért, hogy nagy hasznot kaszáljanak rajta. De ez már más téma.

Sokan úgy gondolják, mert ugyan van benne igazság, hogy szükség van ez embernek cukorra. DE! Nem a sok hozzáadott cukorra, kristálycukrokra, barnacukrokra, porcukrokra stb. Ezek csak üres kalóriák, amiből egy átlagember többet visz be a szervezetébe, mint amennyi fel tudna dolgozni. Ezért lesz egy idő után túlsúlyos valaki. A cukrot nem tudja lebontani a szervezet, ezért zsír formájában elraktározza azt. Sokan esnek abba a hibába, hogy túlzásba viszik a cukorfogyasztást. Aztán ráfogják a túlsúlyt a genetikára, holott egy kis változtatással már jelentős eredményeket lehetne elérni a fogyással kapcsolatban.

A jó szénhidrátok (barna rizs, teljes kiőrlésű lisztből készült ételek) viszont normál! mennyiségben hasznos energiát ad, elraktározódik a máj és izom glikogénraktárjában, hogy majd később odanyúljon, ha szükség van rá. Mivel az izom is tárol glikogént, ezért fontos, hogy megfelelő legyen az izomtömegünk. Ahhoz viszont, hogy izmot építsünk magunkra, szükségünk van fehérjére, amit húsokból, hüvelyesekből, szójából és tejtermékekből nyerhetünk. De a jó szénhidrátok bevitelével sem szabad túlzásba esnünk. Figyelnünk kell az adagokra, mert túlzott fogyasztásuk a kalóriatöbblet miatt szintén súlytöbbletet okozhatnak. Rizsből elég egy maroknyi az ebédhez, pékáruból is egy-egy darabot együnk az étkezés alkalmával. Ez elég ahhoz, hogy fedezzük a napi energiabevitelt.

Most egy kicsit réjünk rá arra, hogy mi a helyzet hazánkban a túlsúlyt illetően:

Magyarországon minden 4. felnőtt a túlsúlyos állapotot is fölülmúlva elhízott egészségügyi kategóriába tartozik. Egy 2012-es kimutatás szerint Magyarországon 2 emberből 1 túlsúlyos, 5 emberből 1 már elhízottnak számít. A 13-14 évesek körében végzett vizsgálat szerint hazánkban minden 4. gyermek túlsúlyos.

Nem véletlen tehát, hogy nagyon rossz irányba haladunk. Át kell fogalmaznunk magunkban azt, hogy mi egészséges és mi nem, ha lemegyünk a boltba. Ugyanis az élelmiszerek nagy része tartalmaz hozzáadott cukrot. Ha ehhez még hozzáadjunk a napi plusz egy kis csokit, azt a pár teáskanál cukrot a kávéba, teába, azt a napi több dl megivott cukrozott üdítőt, máris számolhatunk azzal, hogy hónapról hónapra jelentősen gyarapodni fog a súlyunk.

Igyekezzünk inkább olyan élelmiszereket venni, még ha kicsit drágább is, ami nem tartalmaz hozzáadott cukrot. A gyümölcsökből, jó minőségű szénhidrátokból úgyis viszünk be annyit, amennyi kell.

Szokták erre azt mondani, hogy de azok az élelmiszerek drágábbak... De tartsuk szem előtt azt, hogy a cukortól cukoréhesek leszünk, amitől még többet fogunk enni. A chips, kóla, gumicukor mellőzésével máris spórolunk annyit, hogy kifizethessük a csökkentett szénhidráttartalmú kenyeret, vagy a sztíviával édesített dolgokat. Nem beszélve arról, hogy a natúr joghurt olcsóbb, mint egy cukrozott, gyümölcsös változat. Vagy mint egy csoki...

Ne azokon az ételen spóroljunk, ami az egészségünket szolgálja, hanem a haszontalan dolgokon. Nem kell venni heti egy kilós kristálycukrot, és máris spóroltunk 1000 Ft-ot havonta. Nem veszünk napi másfél liter Nestea-t, máris spórolunk 10 000 Ft-ot! Nem beszélve a chipsekről, és - bár nem az élelmiszer kategóriába sorolható - cigarettáról, amit, ha kétnaponta veszel egy dobozzal, az is havi 15 000 ft körül van.

Tehát ne azon spóroljunk, hogy egy olcsó cukros pudingot megveszel 70 ft- ért, vagy egy cukormenteset 120 ft-ért. Itt a különbség csupán 50 ft. Amit ha havi összegre kiszámolunk, 1500 ft különbséget jelent havonta. Csupán másfél doboz cigaretta ára. Vagy 4 db másfél literes Nestea. Így már nem is hangzik annyival többnek, ugye? Inkább igyunk vizet :) Bolti krémtúró helyett csináljunk házit túróból és gyümölcsből :)

Szolgáljuk a testünket és az egészségünket!

 Egy kis olvasmány a wikipédiáról:

Az energiaforrás lehet: - Fehérje, - Zsír, - Szénhidrát.

Az ember számára az energiaforrások mindegyikével nemcsak az a probléma, hogy hizlalnak-e vagy sem, hanem, hogy több cukor van-e bennük, mint amennyire a testnek épp akkor szüksége van. Másodszor, hogy milyen gyors a hatásuk a test inzulin reakciójára. Az inzulin szabályozza és kezeli a vércukorszintet. Amikor a cukrok a vérbe jutnak, vagy energiát igénylő sejtekhez jutnak az inzulin segítségével, vagy ha épp nem használódtak fel, zsírszövetben raktározódnak, ugyancsak az inzulin hatására. Az inzulin hormon általában a cukor raktározásának kedvez, míg hormonpárja, a glukagon, normálisan a zsírszövetben raktározott glükóz* (*a cukornak az a legegyszerűbb, tiszta formája, ahogy a vérben, gyümölcsökben, mézben fordul elő) felszabadulását segíti elő alacsony vércukorszint esetén. Ha szénhidrát felvételkor a bejutott cukor sokkal több, mint amennyire a testnek szüksége van éppen, akkor ez nyilvánvalóan egy egészségtelen helyzetet teremt, mert a test zsírszövetének gyarapodása kezdődik. Ebből látszik, hogy egy kiegyensúlyozott szénhidrát/fehérje étrend a fenti két hormon segítségével természetesebben és jobban kiegyensúlyozott vércukor szintet biztosít.

A másik tényező, a cukorforrás zsírrá alakulásra való hajlama. A szénhidrátként elfogyasztott energia negyede hasznosul a cukor testzsírrá alakulásakor, míg a zsírként elfogyasztott kalóriák csupán 3%-a hasznosul olyan módon, hogy testzsírrá alakul. A fehérje is kiegyensúlyozottabb, mint a zsír, de egyik sem éri el a szénhidrátok hatékonyságát, mint energiaforrás.

Az egészséges táplálkozással kapcsolatban kitérek egy kicsit az iskolai étkeztetésre is, hogy lássuk, az adott ételek mennyi fontos tápanyagot tartalmaznak egy fejlődő szervezet számára.

Hogy lássuk, miről is van szó, bemutatnék egy heti étlapot, amit a tanulók kapnak a menzán akkor, ha egész napra be vannak fizetve.

Persze a megengedett keretből ki kell jönni, ezért is használják a legolcsóbb (leghitványabb) alapanyagokat az ételek elkészítéséhez. De melyik szülő nem adna ki kicsit több pénzt arra, hogy gyermeke egészségesebb ételeket ehessen?

És mennyi kidobott pénzről van szó, amikor a gyermek meg se eszi a menzai ételt, és a tízóraiját ,uzsonnáját is inkább odaadja egy barátjának, mert nem hajlandó megenni?

Hiába az olcsó étkeztetés, ha a gyerek nem eszi meg...

 

Na, de kezdjük is el alaposan átnézni, mit is esznek a tanulók havi kb. 12 000 ft-ért:

 Hétfő

• Tízórai
  • Tej - Fontos kalcium forrás, vannak benne egyéb vitaminok is. Van, aki nagyon szereti, mégis rengeteg marad meg belőle. A legtöbb gyerek elutasító a tejjel szemben, ami nem is nagy baj, hiszen a mai tejek nem ugyanazok, mint régen. Sok szakértő állítja, hogy a tejre egy bizonyos kor fölött már egyáltalán nincsen szükség. Sokan érzékenyek a tej egyik összetevéjére, a laktózra is.
  • Kárpáti felvágott - Gondolhatnánk, hogy hústartalma miatt kell a szervezetnek. A hús fontos is, viszont ezekben az olcsó felvágottakban nem sok színhúst találunk. Ezek az élelmiszerek tele vannak az állat feldolgozása során megmaradt hulladékkal, a feldolgozó üzemekben a ledarált cafatokat egy anyaggal "ragasztják" össze, hogy szép hengereket formázzanak belőle, amit gusztusosan felszeletelhetünk. Viszont a kevés hústartalom miatt ezek az élelmiszerek nem tartalmaznak valami sok fehérjét, hozzáadott cukrot viszont annál inkább. Mégis legyen valami íze ennek az összekutyult valaminek...
  • Delma - Számos vita folyik arról, hogy mi egészségesebb, a margarin, vagy a vaj. Pár éve még bőszen reklámozták a margarinokat, mindenféle egészséges szlogennel, mégis kiderült, hogy a növényi zsír, amiből készül, többet árt, mint használ. De az élelmiszeripar kitalálta, hogy adjunk hozzá vitaminokat, akkor majd megveszik az emberek. Nos, akkor már maradjunk inkább az állati eredetű vajnál. Sok gyerek egyébként nem szereti a margarint, így a vastagon megkent zsemlét sok esetben meg sem eszik.
  • Félbarna kenyér - De ez a kenyér mitől barna? Hát persze, hogy a színezéktől. Ugyanolyan, mint a fehér lisztből készült, csak adnak hozzá még ezt-azt, hogy azt higgyük, egészségesebb. De csak a vércukrot emeli meg, fáradtságot okozva. Egy-két óra múlva a gyerek pedig újra farkaséhes lesz.
  • Retek - Végre egy kis vitaminbomba. A gyerekek többsége mégsem eszi meg. Olyat is tapasztaltam már, hogy az egyik elsős tanuló nem is tudta, hogy milyen íze van.
• Ebéd
  • Karfiol leves - A karfiol tele van C, B és K- vitaminnal. Mindegyik nélkülezhetetlen az egészséges immunrendszer, az idegsejtek megfelelő működéséhez, a vér alvadási képességéhez. Erősíti a csontokat a benne található D- és C- vitamin, a K vitamin pedig segíti a sejtnövekedést, termelést és segíti a fehérjét beépülni a csontokba. A gyerekek többsége sajnos nem eszi meg a karfiollevest, de nem is nagyon számít, ugyanis a menzai karfiollevesben sajnos alig található pár szem apró karfioldarabka.
  • Hentes tokány - Teljesen rendben van, a benne található fehérje és vas segít elűzni a fáradtságot, energiát ad. Persze ha nem a mócsingos húsról van szó, amit kiköpnek a gyerekek.
  • Köles - Remek szénhidrátforrás ez a gluténmentes gabona. Energiát ad a délutáni tanuláshoz, az udvari futkározáshoz. Rengeteg B- vitamin, magnézium van benne, ami szintén segít leküzdeni a fáradtságot. Ezen kívül vasat, káliumot, mangánt, fluort, nátriumot is tartalmaz. Szerencsére a gyerekek közül sokan szeretik.
  • Körte - Kiváló nassolni való ez az édes, zamatos gyümölcs, már ha nem olyan kemény, hogy a fogatlan kis elsős ne tudjon belerágni. A, B1- és C- vitamint tartalmaz főként. Az A vitamin nélkülözhetetlen az egészséges látás szerepében.
• Uzsonna
  • Túrós táska - Felesleges, üres kalória. A túró még tartalmaz is egészséges összetevőket, mint pl. a fehérje, de annyira megcukrozzák ezt az amúgy is rengeteg szénhidrát tartalmú, fehér lisztből készült ételt, hogy egészségesnek éppenséggel nem lehetne nevezni. A cukor felpumpálja a vércukrot, amitől az arra érzékeny gyerekek hiperaktívak lesznek, majd a kis idő múlva lezuhanó vércukortól elálmosodnak, nem bírnak figyelni és újra éhség fogja gyötörni őket. Erre semmi szüksége egy fejlődő szervezetnek. De persze kivétel nélkül megeszi minden lurkó, mert édes.
  • Alma - Tele van vitaminnal, laktató is, lédús is, mégis, mikor kínálom, mintha valami undorító étel lenne, úgy ellenkeznek vele szemben. Még haza se akarják vinni...

                                            Allergének: tej, glutén

Kedd

• Tízórai
  • Kakaó - A helyzet ugyanaz, mint a tejnél, csak a kakaóhoz még egy kis cukrot is bevisznek a szervezetükbe a gyerekek. Bár a kakaót se nagyon isszák meg.
  • Sajtos párizsi - A véleményem ugyanaz, mint a hétfői felvágottnál. A párizsi az egyik legolcsóbb kenyérre való, bár az íze finom, a gyerekek szeretik.
  • Teljes kiőrlésű kifli - A teljes kiőrlésű kifli se a legjobb, mert ugyanúgy van benne fehérliszt is, csak kevernek hozzá némi teljes kiőrlésűt is, hogy egészségesebbnek tűnjön. Pedig a hozzáadott cukor miatt egyáltalán nem az.
• Ebéd
  • Paraj főzelék - Kitűnő étel, rengeteg vas, folsav, valamint C-vitamin tartalma miatt.
  • 1/2 burgonya - Itt a kérdésem az, hogy miért pont a burgonyán kell spórolni? Sokkal egészségesebb szénhidrát, mint az ischler, vannak benne vitaminok, laktat és a gyerekek is szeretik.
  • Vagdalt - Fehérjetartalma miatt teljesen rendben van.
  • Ischler - Üres kalória, szénhidrát és cukorbomba. Szemét. Szükségtelen étel. A fele gyerek érintetlenül viszi vissza a tálcán, hiába mondjuk nekik, hogy vigyék haza, valaki megeszi... csak hessegetnek a kezükkel. Aki meg megeszi, kómás lesz utána.
• Uzsonna
  • Gyümölcs joghurt - Azt gondolnánk, milyen egészséges. Csak hogy a gyártók telerakják hozzáadott cukorral. Az egyik legegészségtelenebb étel. Gyümölcsöt nem sokat látott... Nem hiába mondják, a gyümölcsjoghurt a desszert kategóriába számít bele.
  • Tea sütemény - Szintén üres kalória. Csupán szénhidrát és cukor, amire a szervezetnek semmi szüksége. Sehol egy kis fehérje, sehol egy kis vitamin. Haszontalan táplálék.

                                           Allergének: tej, glutén

Szerda

• Tízórai
  • Tej - lásd. előző napok
  • Turista felvágott - lásd. előző napok
  • Fehér kenyér - A gyerekek szívesen megeszik, de a vércukor-ingadozás miatt, az ebédet már alig bírják kivárni. Üres szénhidrát, bár igaz, található benne egy kis B- vitamin, de a mennyiség elenyésző egy teljes kiőrlésű változathoz képest.
  • Vaj - Egészségesebb, mint a margarin, de néha túl sok kerül belőle a kenyérre.
  • Zöld paprika - Nagyon egészséges, tele van C-vitaminnal. A gyerekek fele messziről elkerüli, de szerencsére van olyan, aki szívesen megeszi.
• Ebéd
  • Palóc leves - A benne található zöldségek (bab, burgonya, hagyma), hús miatt egészséges étel. De sajnos sok kisgyerek rá se rakná a tálcájára, bele se kóstol. Véleményem szerint, soha nem is kóstolták.
  • Mákos tészta - Megint csak egy olyan étel, ami gyorsan felszívódó szénhidrátokat tartalmaz, gazdagon megszórják a mákot cukorral, így nem éppen egy egészséges finomság. Ráadásul, ha a gyerek kihagyja a levest, már két órakor éhes lesz. Pedig a mák nagyon jó vasforrás. De a sok szénhidrát és cukor miatt így már nem egészséges formájában lesz jelen.
  • Banán - Kiváló fehérje forrás, rengeteg benne az A, C és K-vitamin. Segít a görcsök megszüntetésében, jó szénhidrát forrás, energiát ad.
• Uzsonna
  • Körözött túró - jó fehérje forrás, a fűszerek hasznosak az egészséges táplálkozás szempontjából. Viszont a gyerekek fele nem szereti.
  • Korpás kifli - A benne található korpa lassítja a szénhidrát felszívódását, így nem okoz hirtelen vércukor-esést. Rozstartalma segíti az emésztést. Szerencsére a gyerekek szívesen fogyasztják.

                                                          Allergének: tej, glutén

Csütörtök

• Tízórai
  • Kakaó - lásd. előző napok
  • Briós - Semmit nem érő étel: magas szénhidrát- és cukortartalom. Tápanyag 0. Hiába az édes, finom, cukros étel, a gyerekek többsége nem eszi meg - szerencsére.
• Ebéd
  • Zöldség leves - Ha sok benne a zöldség, nagyon egészséges, de sajnos a menzán néhány répadarabon kívül nincs benne semmi hasznos tápanyag. A tészta pedig csak ront a helyzeten.
  • Lecsós sertés szelet - Finom és egészséges. A natúr hús biztosítja a fehérjebevitelt,, a paprikában és a paradicsomban rengeteg vitamin és nyomelem van. Sok gyerek viszont nem kéri hozzá a lecsós öntetet.
  • Rizs - A rizs gyors energiához juttat, bár jobb lenne a barna rizs magasabb fehérje- és B- vitamin tartalma miatt. Viszont a fehér változatot előbb megeszik a gyerekek.
  • Savanyúság - Magas vitamintartalma miatt jó lehet, de sok változatba sajnos cukor is kerül.
• Uzsonna
  • Sertésmájkrém - Vastartalma miatt jó kiegészítője egy uzsonnának.
  • Kifli - Üres kalória. Zöldség hiányában nem jó választás.

                                                           Allergének: tej, glutén

 Péntek

• Tízórai
  • Tea - Jó napindító lehet, ha nem raknának bele több kanál cukrot, amitől a gyerek csak éhesebb lesz.
  • Gépsonka - A felvágottak közül a legjobb választás.
  • Többmagvas rúd - A magok fontos ásványi anyagokhoz juttatják a szervezetet (cink, magnézium), jobban eltelítenek, hosszabban tartó jóllakottság-érzetet biztosítanak.
  • Vaj - lásd. előző napok.
  • Uborka - Hasznos vitamin- és ásványi anyag forrás, emellett rengeteg benne a víz, vízhajtó hatással rendelkezik.
• Ebéd
  • Vágott borsó főzelék - Kiváló főétel, tele vitaminokkal és rosttal. Sokan életükben nem ettek vágott borsót, ezért meg se kóstolják.
  • Fehér kenyér - Semmi szükség szénhidrátra a főzelék mellé. Enélkül is eltelítene mindenkit, és ha nem ennénk mellé kenyeret, még több egészségesebb főzelék jutna a bendőnkbe. A főzelékek önmagukban is jóllakottság- érzetet biztosítanának.
  • Füstölt, főtt comb - Nagyon jó fehérje forrás. Nincs rajta felesleges kalóriákban bővelkedő panír, így sokkal egészségesebb, mint a fasírozott, vagy a rántott társa.
  • Gyümölcs (kivi) - Rengeteg C-vitamin, ásványianyag és rost van benne, ami segíti az emésztést.
• Uzsonna
  • Pizzás csiga - Üres kalória, semmi tápanyag. Éhesebb lesz tőle az ember, mint ha nem is evett volna semmit.
  • Mandarin - Jó rostforrás, tele vitaminnal. Sajnos a gyerek fele haza se akarja vinni, nem hogy megenni...

 

Ez a heti étlap még nem is volt olyan borzalmas, mint amilyenek szoktak lenni sokszor az ételek. Az előző heti menünél nálam az váltotta ki a legnagyobb felháborodást, amikor egy jó kis gulyásleves mellé 2! db lekváros buktát adtak egy gyereknek. Utána a tízórai pedig Bombi volt gyümölcslével. Ami inkább felel meg egy édességnek, mint egy tápláló uzsonnának.

A gyerekeknek rengeteg vitaminra és ásványi anyagra lenne szükségük ahhoz, hogy egészségesen fejlődhessenek, mind testileg, mind agyilag. Viszont ha tápanyagokban szegény, felesleges szénhidrátokkal tömjük csak őket, akkor előbb- utóbb hiányállapotok, betegségek lépnek fel. Immunrendszerük legyengül, testük elkezdi raktározni a zsírt, fiatal felnőttként krónikus beteggé válhatnak.

De azt gondolom, nekünk - felnőtteknek kéne tenni ez ellen. A gyerek nem nagyon tesz még különbséget egészséges és egészségtelen étel között. Ők aközött tesznek különbséget, hogy finom és nem finom. Viszont ha pici koruktól kezdve főként az édes rágcsálni valók teszik ki étrendjük nagy részét, a cukortól édesített mindenféle műkaják, akkor mit várunk tőlük? Akkor iskolás korukban már hiába mondjuk nekik, hogy mi egészséges és mi nem az, ha addig természetesnek vették az édes ízt.

Viszont az iskolában se szabadna eléjük tenni a csomagolt bombit, süteményeket, tábla! csokikat (az ebédhez)!

Néha - néha belefér, de minden nap? Nem szabadna minden nap üres kalóriákkal tömni a hasukat. Ha megkapják ezeket a finomságokat, akkor persze, hogy nem eszik meg a zöldségeket. Nem kéne választás elé állítanunk őket. Ha éhesek, úgyis megeszik a főzeléket, de ha mellette az uzsonnásdobozuk tele van finomságokkal, nem fogja megenni az ebédet, hiszen úgyis fenn várja a nasi, ami majd eltelíti egy időre.

Van olyan gyerek, aki még a kanalat se hajlandó beletenni a tányérba. Kár befizetni őket ebédre. Mert a kimért adag, utána megy a moslékba. Sajnos...

Szörnyű minden nap azt látni, hogy mennyi étel megy veszendőbe. De én azt tapasztalom, hogy a szülők erről nem is tudnak. Amiről nem tudnak, az pedig nem fáj. De én, és akik még iskolákban, óvodákban dolgozunk, nap, mint nap látjuk, mennyi ételt dobnak ki. 

Mennyi kidobott pénz...

És egészséges étel ide, vagy oda, a gyerekek többsége a cukros brióst sem eszi meg...

Mert ugye az étkezés megreformálásakor jött a szöveg, hogy a gyerekek nem fogják megenni a brokkolit.

Én meg azt mondom, aki éhes, az megeszi. Aki már pici korában megkóstolta és ízlett neki, az később is megeszi. De ha soha nem evett brokkolit valaki, az persze, hogy undorodni fog tőle.

Gyakran ott követjük el a hibát, hogy a gyermeknek egy éves korában már pufit, kekszet, kiflicsücsköt adunk a kezébe. A pici ezt szokja meg és ezután is így fog étkezni. Szokták azt mondani az anyukák, mert így legalább eszik valamit. Következetesnek kell lenni, ugyanis, ha egy gyerek éhes, először persze, hogy hisztizik, de ha nem kapja meg a semmirevaló kaját, egy idő után beletörődik, hogy azt egye, amit elé raknak. Ha kezdetektől fogva nem szoktatjuk az édes ízhez, szívesen megeszi a normális ételt is. De a Kinder tejszeleten nem lehet felnőni, nagyra nőni...

 

Sokan beleesnek abba a hibába, hogy a fogyást egy gyors diétától remélik. De sajnos a testünk nem úgy működik, hogy kiéheztetjük, elhagyunk fontos tápanyagokat, fogyunk pár kilót és a régi táplálkozás visszatérte után ugyanannyi kilók maradunk, mint amit a diéta alatt elértünk...

A testünk nem így működik. Ugyanis, ha éheztetjük magunkat, kevesebb kalóriát viszünk be, mint amennyit a testünk elégetne a nap folyamán - igaz, hogy pár kilótól megszabadulunk -, de ezt követően szervezetünk rááll a raktározásra. Úgy gondolja, hogy ha egy napig éheztünk, ez máskor is megtörténhet, ezért tartalékol, hátha szükség lesz egy kis gyorsan mozgósítható energiára... Így, amikor legközelebb ételhez jut, felhalmozza azt zsírként végszükség esetére. Arról nem is beszélve, hogy a kiéhezett szervezet még több táplálékot fog kívánni, hogy pótolja a kiesett napokat. így eljutunk odáig, hogy többet mutat a mérleg, mint a diéta előtt.

A másik dolog, ha egy diéta alatt nem viszünk be elég fehérjét. Testünknek szüksége van fehérjére, kevés jó minőségű szénhidrátra, vitaminokra, aminosavakra stb... két dologra nincs szüksége: finomított cukorra és finomított szénhidrátra. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy gyümölcs helyett konzerv gyümölcsöt fogyasztanak, cukrozott lében.... Gyümölcslevet isznak, ami tele van hozzáadott cukorral! Így a szervezet éhezik, ugyanis hiába kapja meg a napi kalórimennyiséget, amire szüksége van, a nélkülözhetetlen tápanyagok hiányában (fehérje, vitaminok, ásványi anyagok, jó minőségű szénhidrátok) éhezni fog...

Sokan mondják, hogy "De régen, nagyanyáink is főztek, sütöttek cukorral és mégsem lettek betegek". Dehogynem. Ugyanúgy voltak cukorbetegek, elhízottak és rákos megbetegedések is. Csak nem mindenki tudott róla. Régen annyival volt jobb, mint most, hogy nem volt ennyi készétel, nem adtak mindenhez cukrot. A parasztok sokat dolgoztak a földeken, amennyi energiát bevitt a cukorral, azt gyorsan le is dolgozta, így nem volt akkora probléma. De a mai világban, ahol keveset mozgunk, órákat töltünk a tv és a számítógép előtt, nálunk ez már nem így működik. Minden felesleges cukrot, szénhidrátot, kalóriát a testünk zsírként raktároz.

Aztán mondják azt is, hogy "De mi van a zsírban oldódó vitaminokkal? Kell egy kis zsírréteg is a testünkön". Olyan nincs, hogy valakin nincs egy deka zsír sem. Esetleg a verseny előtt álló leszálkásított testépítőkön van minimális, de olyan, hogy 0 % zsírréteg, olyan nincs. Talán az anorexiásokon. Na de nem is ez a fontos, hanem hogy a jó minőségű zsírt a magokkal, olajokkal kell bevinni. Így megnyugodhatunk, a vitaminok oldódni fognak a szervezetünkben :)

Szóvá tették nekem már azt is, hogy könnyen beszélek az 53 kilómmal. De kevesen tudják, vagy nem emlékeznek rá, hogy voltam én 65 kg is. Nem tűnik soknak, de az én alkatomnak az volt. Nem éreztem jól magam abban a testben, és az, hogy utána 50 kg körüli lettem, két évbe és kemény munkába telt.

Na de térjünk vissza a fehérjére egy kicsit... Ha nem viszünk a testünkbe belőle eleget, a súlycsökkenés nem zsírból fog történni, hanem izomból. A szervezet abból nyeri elsősorban az energiát, viszont ha van rajtunk izom, az kalóriát is éget, egy szóval fogyaszt. Ha viszont az izomból veszítünk, a fogyókúra hatására testünk nem szép, feszes lesz, hanem petyhüdt, narancsbőrös és vékony (egyáltalán nem olyan, mint egy fitness modellé).

Én is beleestem egyszer ebbe a hibába. Túl kevés kalóriát fogyasztottam (sokszor napi 1200 kcal-nál is kevesebbet), kevés fehérjét vittem be edzés mellett, így 46 kilósan inkább hasonlítottam egy anorexiásra, mint egy fitt nőre.

Ezért fontos az izomépítés is, amit súlyzós edzéssel, vagy alakformáló edzéssel érhetünk el. Az izomépítéshez viszont fehérje kell, ami megtalálható a húsban, tojásban, magvakban, tejtermékekben (de nem a cukrozott gyümölcsjoghurtban), babban, lencsében, borsóban, szójában.

Fontos, hogy együnk sok zöldséget, kevés gyümölcsöt (a fruktóz - gyümölcscukor -  tartalom miatt), magokat (a zsír miatt), húsokat (fehérje), kevés jó minőségű szénhidrátot (barna rizs). Mellette igyunk meg két liter folyadékot!

Mindig olyan terméket vegyünk, amiben nincs hozzáadott cukor! Sajnos nagyon kevés ilyen van... ugyanis az élelmiszeripar mindent megtesz azért, hogy termékeit az emberek megvegyék, így a cukortól és az ízfokozóktól finom lesz (még a felvágottakban is van). Csak hogy ezzel függővé tesznek minket és pár évtized leforgása alatt pedig beteggé. Jönnek a szívbetegségek, a cukorbetegség, inzulinrezisztencia, rák, gombás fertőzés stb. (A rák és a gomba fő tápláléka is a cukor, a finomított szénhidrát.) Ez pedig csak a gyógyszeriparnak kedvez... vajon lehet összefüggés? De ebbe most ne is menjünk bele... 

A lényeg, hogy kerüljük a pékárukat, cukrokat, édességeket, cukrozott gyümölcsleveket, konzerveket, szószokat, a fehér rizst.

Fontos, hogy ne egyik napról a másikra várjuk a változást, adjunk időt magunknak, de inkább egy életformát válasszunk és ne fogyókúrázzunk. Így egy életen át fittek és egészségesek maradhatunk. A sportolók se váltak azzá, amik, évekbe telt, mire elérték azt, amit szerettek volna. Higgyünk magunkban és a munka meghozza az eredményt!

Még azt tanácsolnám, hogy olvassunk sokat a témával kapcsolatban, próbáljunk ki új dolgokat, ez meghozhatja a lelkesedést. Ne adjuk fel, formáljuk át a gondolkodásmódunkat, kapcsolódjunk ki! És soha ne mondjuk azt, hogy valami lehetetlen! A LEHETETLEN NEM LÉTEZIK! :)

A saját példámból kiindulva, kicsit írnék az inzulinrezisztenciáról. Mint már a történetemben említettem, a terhesség alatt és azóta is, rengeteget küzdöttem az alacsony vércukorszinttel. Egy ördögi körbe estem, ugyanis akárhányszor lesett a vércukrom, rögtön magas cukortartalmú és szénhidráttartalmú ételekhez nyúltam, ami vércukor-emelkedést, majd vércukoresést okozott. Akkor még a terhességnek és a hormonoknak tudtam be mindent, később derült ki, hogy ez egy szénhidrát-anyagcsere betegség. A magas vércukorszintre a hasnyálmirigy magasabb inzulinszinttel válaszolt, ami vércukor-esést eredményez. Ez pedig a helytelen táplálkozás és életmód következménye.

A kórház dietetikusa 180 g szénhidrátra készített étrendet nyomott a kezembe. Ki is próbáltam, viszont rájöttem, hogy a teljes kiörlésű pékáruk, korpás zsemlék ugyanúgy felviszik a vércukorszintet, csupán annyi a különbség, hogy lassabban szívódnak fel, tovább tart a jóllakottság érzés.

Személy szerint inkább a Norbi update-es pékárukat ajánlanám, ugyanis sokkal kevesebb bennük a szénhidrát mennyisége, ezáltal nem emeli meg jelentősen a vércukor-szintet és hosszantartó jóllakottság-érzést biztosít. Az édesanyám is ugyanezt tapasztalta. Persze, az orvosok kitartóak a bolti teljes kiörlésű, ill. rozskenyerek mellett. Csakhogy azokban rejtett cukor is van, ami ugyanúgy megbetegít minket.

És most jöjjön egy kis olvasnivaló az inzulinrezisztenciáról:

Az inzulinrezisztencia okai

A probléma oka az, hogy a sejtek inzulinreceptorai nem jól alakulnak ki, illetve nem működnek megfelelően. Ennek hátterében genetikai hajlam is meghúzódhat, az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét mindenképpen növeli, ha családon belül előfordult már 2-es típusú cukorbetegség. Emellett a mozgásszegény életmód és gyorséttermi koszt is emeli a kockázatot. Ugyancsak fokozhatja a veszélyt az, ha nem megfelelő a szervezet D-vitamin-ellátottsága.

Növelhetik a probléma megjelenésének esélyét a különböző gyomor- és bélrendszeri, emésztőszervi problémák, a pajzsmirigy-alulműködés, a tejcukor- és a gluténérzékenység, azaz minden olyan tényező, amely kapcsolatba kerülhet a szénhidrát-anyagcserével, és amely többletterhet róhat a sejtműködésre, a sejtek receptoraira.

Inzulinrezisztenciára inkább más betegségek, rendellenességek tünetei miatt kezdenek gyanakodni az orvosok.

A leggyakoribb ilyen probléma a menstruációs zavar, a policisztás ovárium szindróma, a meddőség és a túlsúly, azon belül is az alma típusú elhízás, azaz az úszógumiszerű zsírpárnák megjelenése.

Ugyancsak utalhat inzulinrezisztenciára az erős szőrnövekedés, mellette padig a depresszió és a fáradtság is, valamint az, hogy az érintett nem tudja kialudni magát, rossz a közérzete és belső nyugtalanság lesz úrrá rajta. Tünet lehet emellett a hajhullás is, amely miatt sok egyéb betegség mellett az inzulinrezisztenciának is fontos szimptómája lehet.

 

Az inzulinrezisztencia diagnózisa

Maga a diagnózis cukorterheléssel, cukorterheléses vérvételi sorral történik. Ennek során a laborban nem csupán a páciens vércukorszintjét határozzák meg, hanem a vér inzulinszintjét, az inzulin-elválasztás mértékét is. Ehhez alapértékként mindig megnézik a vér éhgyomri cukor- és inzulinszintjét, majd ezt követően 75 gramm, vízben oldott szőlőcukrot itatnak a pácienssel. Ezután több ponton - például a harmincadik, hatvanadik, százhuszadik percben - újra megmérik a vércukorszintet, és vele együtt az inzulinszintet. Ennek eredményeként az orvos két grafikont kap: az egyik a cukorszintet, a másik az inzulinszintet mutatja. Ebből az úgynevezett HOMA-index alapján tudják meghatározni az orvosok azt, hogy a páciens inzulinrezisztens-e. (Maga az index az éhgyomi vércukor és az éhgyomi inzulin szorzatából számolandó, úgy, hogy ezt a szorzatot elosztják 22,5-del.) Inzulinrezisztencia-hajlamra az utalhat, ha ez az index 2 fölött van, ha pedig az az érték meghaladja a 4-et, már inzulinrezisztenciáról van szó. A gyakorló orvosok emellett persze más arányokat is néznek a diagnózis felállításakor, de a legfőbb mutató mindenképpen a HOMA-index.

 

Az inzulinrezisztencia kórlefolyása

Ha az érintett az inzulinrezisztencia megjelenése után nem figyel életmódjára, akkor az évek előrehaladtával nagy eséllyel 2-es típusú cukorbeteggé válik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az illető 10-15 év elteltével több mint 50 százalékos eséllyel diabéteszes lesz.

A többletinzulin nem csak mint vércukorszint-szabályozó hormon okoz problémát a szervezetben, hanem mint stresszhormon is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az inzulin mint általános stresszhormon végigfut az egész szervezeten, stresszválaszt váltva ki ezzel.

 

Az inzulinrezisztencia kezelése

A kezelés legfőbb eleme a helyes életmód-program - hogy az érintett rendszeresen sportoljon -, a mozgás ugyanis nagyon fontos szerepet tölt be a szénhidrát-anyagcserében. Emellett oda kell figyelni az étkezésre is, főleg annak cukortartalmára. Érdemes például kerülni a cukrozott és a fehér liszttel készülő élelmiszereket, illetve figyelni arra, hogy étrendünket közelítsük a cukorbetegek diétájához. Fontos a napi legalább négy-ötszöri étkezés.

Ha az életmódváltás nem hoz eredményt, gyógyszerrel (általában metformin-hidroklorid hatóanyagú készítménnyel) is segíthető az inzulinszint beállítása. Ez később persze akár el is hagyható, de csak akkor, ha az életmódváltással végül sikerül beállítani a megfelelő inzulinértéket.

 

Az inzulinrezisztencia gyógyulási esélyei

Megfelelő kezelés, azaz életmódváltás esetén igen jók, megközelítőleg 70-80 százalékosak a gyógyulási esélyek. Ám a hajlam ilyenkor sem szűnik meg. Tudni kell azt is, hogy az azonnali gyógyulás gyakorlatilag elképzelhetetlen, javulás ugyanis csak akkor várható, ha valaki hosszútávon, azaz legalább fél-egy éven keresztül figyel táplálkozására, és a testmozgást sem hanyagolja el. Ellenkező esetben a probléma nem múlik el, és komolyabb betegség - 2-es típusú diabétesz - is kialakulhat.

 

A bevezető részem folytatása egyben a saját történetem folytatása is:

A történetet ott hagytam abba, hogy a kislányom megszületett... A baba egészségesen jött a világra, 52 centivel és 3250 grammal.

A terhesség alatt 20 kg-ot szedtem fel, ami nem is tűnik olyan soknak, hiszen rengeteget hallani arról, hogy kismamák ugyanennyit, vagy még többet híznak. Ott tartunk, hogy 54 kg-ról indultam és 74 kg-mal mentem szülni. Mindenki azt mondta, csak a pocakom nőtt, aminek nagyon örültem. Persze egyszer sem mértem magam centivel, úgyhogy fogamam sem volt arról, hogy mi az igazság. Arra gondoltam, hogy ami felkúszott, az a szülés után, a szoptatás alatt úgyis lemegy. Nem volt ilyen egyszerű a dolgom...

A terhesség alatt felszedett kilóknak a szakirodalmak szerint 9-12 kiló között kell lennie, az az optimális, az az egészséges. Ami ezen felül ránk jön, az már felesleges zsír lesz a testünkön. Állítólag a baba súlya, a méhlepény, a felgyülemlő víz a szervezetünkben, a vér többlet, összesen kb. 9 kg-ot tesz ki. Ez az én esetben is így volt, ugyanis szülés után, amikor hazamentem a kórházból, 65 kiló maradtam. Persze nem keseredtem el, úgy gondoltam, a szoptatás alatt úgyis lemegy pár kiló... de hogy egy csapásra újra 54 leszek, azt már magam sem hittem el.

De adtam egy kis időt a testemnek és különben is, a baba teljesen lekötött engem, úgyhogy nem is volt időm ilyeneken gondolkodni.

A lányom decemberben született, de én még májusban is 63 kilót nyomtam. Kezdtem szörnyen érezni magam bikiniben és amikor a próbafülkékben a tükörbe néztem, nem ismertem magamra. Úgy éreztem, ez nem én vagyok! De ekkor még mindig nem tettem semmit.

A vércukrom még mindig rengetegszer leesett, boldogan faltam a rokonoknál sütött süteményeket, palacsintákat, zsírban bővelkedő lángosokat... De a cukros üdítőket itt már ásványvízre és csapvízre cseréltem!

A vércukoringadozásomat (tévesen) annak tudtam be, hogy a szoptatás miatt még mindig több kalóriát igényel a szervezetem és sokat kell ennem ahhoz, hogy a baba a megfelelő mennyiségű és "minőségű" anyatejet kapja tőlem.

A tévedésemre akkor jöttem rá, amikor 5 hónapos korában megállt a súlya. Hetente vittem a gyerekorvoshoz méretni, de ő nem akart tápszert felírni. A kislányom minden este keservesen sírt, éjjel kétóránként felkelt, kifáradtam...

Persze jött a szöveg, hogy fáj a pocakja stb...

Nem hittem el ezt a mesét, és az orvosnak se hittem igazán, de mit tudtam volna csinálni? Egyszer csak rájöttem, hogy estére nincs tejem. A baba viszont éhes... égeti a kalóriákat, mert nem kap tőlem ételt... hát ezért sír minden este. Gondoljunk csak bele, tudsz reggelizni, tízóraizni, ebédelni, de ebéd után már szinte nem eszel semmit, és este kénytelen vagy így lefeküdni aludni. Persze, hogy nyűgös leszel és ideges... Kínlódásaid közepette neked is sírhatnékod lesz, ha tudod, csak másnap reggel ehetsz legközelebb.

De "ne adjunk a gyereknek más ételt hat hónapos koráig az anyatejen kívül!" - mondja a szakirodalom... és az orvosok... De abba nem gondolnak bele, hogy minden ember más... van, aki több tejet tud termelni, van aki alig tud pár cseppnyit. Ne vonjunk le általános következtetéseket!!! És bízzunk az ösztöneinkben!!!

A vége az lett, hogy egy helyettes védőnő azt mondta, nyugodtan adhatok már almát, banánt, répát leturmixolva a kisbabának egy étkezést kiváltva. Nyugodtan vehetek hat hónaposnak való tápszert, ami nem vényköteles. Ezt tettem... és minden este ezt itattam a babával... és lám, nyugodtabbak lettek az éjszakáink...

11 hónapos koráig szoptattam, de addig nem álltam neki edzeni és fogyókúrázni, amíg szopott, mert nem akartam, hogy emiatt leváljon rólam (erről is sokat olvastam - persze tévesen -)

 Hát...ilyen voltam a baba 5 hónapos korában. Ősszel elkezdtem csinálni egy zsírégető tornát DVD-ről. Az ételadagjaimat csökkenteni kezdtem. Amikor levált rólam a kislányom, eljártam egy héten egyszer futni... Aztán jött a karácsony, de ekkor még diétáról szó sem volt. A súlyom csökkent pár kilóval, talán 61 kilót nyomhattam. És eljött a tavasz...